Minden cumizós baba anyukája tudja, hogy nem létezik elég cumi. Legyen egy, kettő, három vagy tizenöt, mind-mind éppenhogycsakelég cumi. Mert egy baba pont annyit tud eltüntetni, amennyi van, az éjszaka közepén arra kárhoztatva anyját, hogy négykézláb kússzon az ágy alá, és vakon próbálja meg kitapogatni az elgurult cumit, lehetőleg minél gyorsabban, hogy artikulátlanul üvöltő gyereke (és a család többi tagja) ne ébredjen föl végleg.
De ennek most egyszer, s mindenkorra vége!!!
Megtaláltam a világítós cumit, és vettem is belőle rögtön hármat. (Persze ez a mennyiség is éppenhogycsakelég, hiába van a nem világítósból még három.) De esküszöm, megváltozott az (éjszakai) életem!
Elég csak egy iciripiciri időre valamilyen fényforráshoz odatennem a cumi külső felét, és vaksötétben is tudom, hogy Bence épp merre fekszik az ágyban, hogy befordult-e már aludni, sztivivanderezik-e vagy épp felálni készül, és ha esetleg kiesett a cumi, akkor az ágy melyik sarkában "bújik meg". Sőt! Amint azt már a bevezetőben említettem, már akkor sem jövök zavarba, ha hallom, hogy a cumi a földön koppan, mert bárhol megtalálom, akárhová is gurult el.
Arról nem beszélve, hogy milyen szórakoztató volt, amikor Bence először a szájába vette, mert fogalma sem volt róla, hogy egyszercsak mitől világít az ágynemű, ahová csak fordítja a fejét.
Bevette a cumit, "beleslukkolt" 2-3 cummantást, majd kivette, megfordította, és döbbenten nézte a világító figurát.
Tényleg egy élmény, próbáljátok csak ki!
Köszönöm XXI. század, köszönöm MAM!
Neked is van egy jó tipped a többi anyuka számára? Írd meg a giretfruzsi@gmail.com címre, hogy felkerülhessen ide! (Flóra, Te is!)
Tudom tudom imádtam!!!!És a fehér bírja legtovább próbáld ki!
VálaszTörlés